Lendva a hagyományok és a lehetőségek városába várja Önt

Lendva várja Önt

A régi városközpont lenyűgözi látogatóit a gazdag történelmével, a régészeti múltjával, a nemesi családok hagyatékával, a zsidók élettörténetével, valamint sok más olyan történettel, amelyek rányomták bélyegüket a város fejlődésére. Lendva ma egy korszerű többnemzetű és multikulturális városka, amely egyre több érdeklődő látogatót vonz.

A lendvai vár

A lendvai vár a régi városközpont fölött, a szőlőskertek között magasodó meredek dombon áll. 800 éves története a török harcokról, valamint egykori tulajdonosai, a Bánffy és az Eszterházy családok gazdag hagyatékáról mesél. Ma a vár helyiségeiben állandó múzeumi tárlatok, a lendvai születésű művészek, Zala György világhírű szobrászművész és Galič Štefan grafikusművész emlékszobái és a művésztelepeken készült kiállított művek várják a látogatókat, de ha jókor érkezik, a képzőművészet óriásainak a kiállításait is elcsípheti.

KAPCSOLAT ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Galéria-Múzeum Lendva
Bánffy tér 1.
9220 Lendva
+386 (0)2 578 92 60
info@gml.si
www.gml.si

A lendvai Színház- és hangversenyterem

A lendvai Színház- és hangversenyterem impozáns épületét az organikus építészet szószólója, Makovecz Imre tervezte, aki az épület struktúrájába beleszőtte a pannon építészet, valamint a turulmadár képében a magyar mitológia elemeit is. A 444 férőhelyes, hatalmas színpaddal és profi színpadtechnikával rendelkező terem mindenféle színházi, zenei és táncos előadás lebonyolítására alkalmas, amelyekben Lendva egész évben bővelkedik. A katolikus templomra, a várra és a zsinagógára nyíló kilátással a terem kivételes építészeti és kulturális élményt nyújt a járókelőknek.

KAPCSOLAT ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ
Zala György tér 1.
9220 Lendva
+386 2 577 60 22
gledalisce@kkl.si
www.kkl.si

Zsinagóga

A lendvai zsinagóga, amely a lendvai zsidóság társadalmi szerepének, kultúrájának és történelmi sorsának a tükre, az egykori lendvai zsidó közösség legfontosabb építészeti emlékműve. 1866-ban épült, és a maribori mellett az egyetlen fennmaradt zsinagóga Szlovénia területén. Több évtizedes pusztulást követően a zsinagógát a 20. század kilencvenes éveiben felújították, így ma kiállító- és rendezvénytérként szolgál. A lendvai zsinagógát 2014-ben a Szlovén Holokauszt Múzeumává nevezték ki.

KAPCSOLAT ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Galéria-Múzeum Lendva
Bánffy tér 1.
9220 Lendva
+386 (0)2 578 92 60
info@gml.si
www.gml.si

Városháza

Az Alsólendvai Takarékpénztár 1891-ben vásárolta meg a Korona Szállót, amely az Esterházy-birtok részeként az akkori vendéglátói tevékenység központja volt. Az épületet a pénzintézet felújíttatta és 12 szobát rendezett be a vendégeknek. A szállóban jégvermet, tekepályát, kávéházat, éttermet, tánctermet, valamint egy 40 férőhelyes istállót is kialakítottak. 2006-ban ide költözött át Lendva Község hivatala, így azóta az épület Városházaként működik.

KAPCSOLAT ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Lendva Község
Fő utca 20.
9220 Lendva
+386 (0)2 577 25 00
www.lendava.si

A Polgárosodás, Nyomdászat és Ernyőgyártás Múzeuma

A 20. század elején épült polgári ház a Muravidék egyik legszebb neobarokk stílusú épülete. Az erőteljesen tagolt homlokzatát még mindig egy barokk stílusban megtervezett manzárd tetőoszlop díszíti, ugyancsak jó állapotban fennmaradtak a szépen kidolgozott stukkódíszek is. 2007-től az épület a Polgárosodás, Nyomdászat és Ernyőgyártás Múzeumának ad otthont. Az 1867 és 1914 közötti időszak a város egyik fénykorának tekinthető. Az épületben megtekinthető a lendvai gyógyszerészek hagyatéka – egy 19. századból származó patikaberendezés, ugyanis 1835-ben Kiss Béla Alsólendván alapította meg az első muravidéki gyógyszertárt. A Hungária Hazai Ernyőgyár Rt. is a város büszkeségei közé tartozott, hiszen minden bizonnyal az egykori Osztrák–Magyar Monarchia első ernyőgyára volt. A múzeum második szobájában régi nyomdagépek, valamint az Alsólendván nyomtatott okiratok és újságok tekinthetők meg. Lendván láttak napvilágot az első nyomtatott könyvek a mai Szlovénia területén, szerzőjük Kultsár György magyar prédikátor volt.

KAPCSOLAT ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Galéria-Múzeum Lendva
Bánffy tér 1.
9220 Lendva
+386 (0)2 578 92 60
info@gml.si

Bánffy Központ

A házat 1887-ben dr. Wollák Adolf neves zsidó származású ügyvéd vásárolta meg, miután családjával Alsólendvára költözött. A 18. század második felében az udvari épületben alakították ki az első zsidó imaházat, a zsinagóga elődjét. Ma az épület a Magyar Nemzeti Művelődési Intézet által működtetett Bánffy Központnak ad otthont. A Bánffy Központ a magyar kultúra fontos „forrása”, amelyet a magyar könyvek és újságok, a gazdag művelődési és tudományos ismeretterjesztő program iránt érdeklődő hazaiak, valamint az ide látogató turisták egyaránt szívesen látogatnak, no meg azok is, akik csak egy finom kávéra vagy egy ízletes süteményre vágynak, és szeretnék megtapasztalni a polgári élet hangulatát. A Központ a Bánffyk híres alsólendvai arisztokrata családjáról és egyben Magyarország egyik legfontosabb 17. századi nemzetségéről kapta a nevét, melynek tagjai egyben a település nélkülözhetetlen mecénásai és művelődésösztönzői voltak.

KAPCSOLAT ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet
Fő utca 32.
9220 Lendva
+386 2 5776 660
info@mnmi-zkmn.si
www.mnmi-zkmn.si

Szent Katalin-plébániatemplom

Lendva városának első, a 12. század végén épült templomát a tatárok pusztították el. A 16. század elején Bánffy János alapított zárdát és egy hozzá tartozó templomot a város északi határában, amit a törökök döntöttek romba. Ez egy minden bizonnyal igen díszes és impozáns épület lehetett, mivel a budapesti Nemzeti Galéria is őrzi négy domborművét. A mai templomot 1749 és 1751 között az Esterházy család egyik női tagja építtette. A főoltárt a templom védőszentje, Alexadriai Szent Katalin képe díszíti, amely Felix Barazutti olasz festőművész munkája. A templom barokkos kinézetét négy mellékoltár emeli ki. A presbiter előtt egy kripta kapott helyet, ahova az Esterházy-család egyes tagjait temették el. A templomban őrzik a Bánffy Kristóf által 1608-ban a plébániának adományozott kelyhet is. A lendvai plébánia 1777-ig a zágrábi érsekséghez tartozott, majd ezt követően a szombathelyi püspökséghez került. Az első világháborút követően a maribori, illetve lavant-menti püspökség része lett, most pedig az újonnan alapított muraszombati püspökség alá tartozik. A templomtéren található szobrok is különleges történetet mesélnek el.

KAPCSOLAT ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Lendvai Plébánia
Templom tér 2.
9220 Lendva
+386 (0)2 578 83 30
Kapcsolatfelvétel

Evangélikus templom

A protestantizmusnak komoly hagyományai vannak a Muravidéken. A reformáció idején a Bánffyk is áttértek a protestáns hitre. Ennek fontos kulturális és történelmi következményei voltak Lendva tekintetében. Az evangélikus templomot 1931-től 1934-ig Kelemen Antal építész építési tervei alapján a lendvai Josip Ascherl mester építette meg klasszicista stíluselemekkel. Az épület a csornai evangélikus templom mása. A templom bútorzata és szószéke fából készült, az oltárképet pedig Pandur Ludvik (Lajcsi) lendvai festőművész készítette. Ma Lendva, Völgyifalu, Csente, Hármasmalom, Petesháza, Alsó- és Felsőlakos, Dobronak, Kapca, Zsitkóc, Göntérháza, Hosszúfalu, Gyertyános és Radamos települései tartoznak a körülbelül 110 lelket számláló kétnyelvű szlovén-magyar hitközséghez, míg néhány hívő a szomszédos Horvátország határmenti falvaiból is ide jár istentiszteletre.

KAPCSOLAT ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Lendvai Evangélikus Egyházközség
Ljudska pravica tér 12.
9220 Lendva
mitja.andrejek@gmail.com

Szentháromság-kápolna

A Szentháromság-kápolna fehér bástyaként magasodik a szőlőhegyek között, és csodálatos kilátást nyújt az alatta fekvő Lendva városára. Az egyedi élmény keretében szinte kötelező megtekinteni Hadik Mihály várkapitány múmiáját, aki a legendák szerint a törökök elleni harc egyik legnagyobb lendvai hőse volt.

KAPCSOLAT ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Lendvai Plébánia
Templom tér 2.
9220 Lendva
+386 (0)2 578 83 30
zupnija.lendava@rkc.si
https://zupnija-lendava.si/ 

Lármafa

A Lármafa, a Lendva-hegy legmagasabb csúcsán található kőemlékmű 327 méteres tengerszint feletti magasságával a környék legmagasabb pontját jelzi. Egykor megfigyelőállomás és őrpont állt itt, ahonnan a török vész idején a környék lakosait figyelmeztették a veszedelemre.